Chapter 33

  Ezek Izráel fiainak szállásai, a kik kijövének Égyiptom földébõl az õ seregeik szerint Mózes és Áron vezetése alatt.

  (Megírá pedig Mózes az õ kijövetelöket az õ szállásaik szerint, az Úrnak rendeletére.) Ezek az õ szállásaik, az õ kijövetelök szerint.

  Elindulának Rameszeszbõl az elsõ hónapban, az elsõ hónap tizenötödik napján. A páskha után való napon jövének ki Izráel fiai felemelt kézzel, az egész Égyiptom láttára.

  (Az égyiptombeliek pedig temetik vala [azokat] a kiket megölt vala az Úr õ közöttök, minden elsõszülött[jö]ket; az isteneiken is ítéletet tartott vala az Úr.)

  És elindulának Izráel fiai Rameszeszbõl, és tábort ütének Szukkótban.

  És elindulának Szukkótból, és tábort ütének Ethámban, a mely van a pusztának szélén.

  És elindulának Ethámból, és fordulának Pihahiróth felé, a mely van Baál-Czefon elõtt, és tábort ütének Migdol elõtt,

  És elindulának Pihahiróthból, és átmenének a tenger közepén a pusztába; és menének három napi járásnyira az Ethám pusztáján; és tábort ütének Márában.

  És elindulának Márából, és jutának Élimbe; Élimben pedig vala tizenkét kútfõ és hetven pálmafa; és tábort ütének ott.

  És elindulának Élimbõl, és tábort ütének a Veres tenger mellett.

  És elindulának a Veres tengertõl, és tábort ütének a Szin pusztájában.

  És elindulának a Szin pusztájából, és tábort ütének Dofkában.

  És elindulának Dofkából, és tábort ütének Álúsban.

  És elindulának Álúsból, és tábort ütének Refidimben, de nem vala ott a népnek inni való vize.

  És elindulának Refidimbõl, és tábort ütének a Sinai pusztájában.

  És elindulának a Sinai pusztájából, és tábort ütének Kibrót-Thaavában.

  És elindulának Kibrót-Thaavából, és tábort ütének Haserótban.

  És elindulának Haserótból, és tábort ütének Rithmában.

  És elindulának Rithmából, és tábort ütének Rimmon-Péreczben.

  És elindulának Rimmon-Péreczbõl, és tábort ütének Libnában.

  És elindulának Libnából, és tábort ütének Risszában.

  És elindulának Risszából, és tábort ütének Kehélátban.

  És elindulának Kehélátból, és tábort ütének a Séfer hegyénél.

  És elindulának a Séfer hegyétõl és tábort ütének Haradában.

  És elindulának Haradából, és tábort ütének Makhélótban.

  És elindulának Makhélótból, és tábort ütének Tháhátban.

  És elindulának Tháhátból, és tábort ütének Thárakhban.

  És elindulának Thárakhból, és tábort ütének Mitkában.

  És elindulának Mitkából, és tábort ütének Hasmonában.

  És elindulának Hasmonából, és tábort ütének Moszérótban.

  És elindulának Moszérótból, és tábort ütének Bené-Jaakánban.

  És elindulának Bené-Jaakánból, és tábort ütének Hór-Hagidgádban.

  És elindulának Hór-Hagidgádból, és tábort ütének Jotbathában.

  És elindulának Jotbathából, és tábort ütének Abronában.

  És elindulának Abronából, és tábort ütének Eczjon-Geberben.

  És elindulának Eczjon-Geberbõl, és tábort ütének Czin pusztájában; ez Kádes.

  És elindulának Kádesbõl, és tábort ütének a Hór hegyénél, az Edom földének szélén.

  Felméne pedig Áron, a pap, a Hór hegyére az Úr rendelése szerint, és meghala ott a negyvenedik esztendõben, Izráel fiainak Égyiptom földébõl való kijövetelök után, az ötödik hónapban, a hónap elsején.

  Áron pedig száz és huszonhárom esztendõs vala, mikor meghala a Hór hegyén.

  Hallott pedig a Kananeus, Arad királya (ez pedig dél felõl lakozik vala a Kanaán földén) Izráel fiainak jövetele felõl.

  És elindulának a Hór hegyétõl, és tábort ütének Czalmonában.

  És elindulának Czalmonából, és tábort ütének Púnonban.

  És elindulának Púnonból, és tábort ütének Obothban.

  És elindulának Obothból, és tábort ütének Ijé- Abárimban, a Moáb határán.

  És elindulának Ijé-[Abárim]ból, és tábort ütének Dibon-Gádban.

  És elindulának Dibon-Gádból, és tábort ütének Almon-Diblathaimban.

  És elindulának Almon-Diblathaimból, és tábort ütének az Abarim hegységnél, Nébó ellenében.

  És elindulának az Abarim hegységétõl, és tábort ütének a Moáb mezõségén, a Jordán mellett, Jérikhó ellenében.

  Tábort ütének pedig a Jordán mellett, Beth-Hajjesimóthtól Abel- Hassittimig, a Moáb mezõségén.

  És szóla az Úr Mózesnek a Moáb mezõségén, a Jordán mellett, Jerikhó ellenében, mondván:

  Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Mikor átmentek ti a Jordánon a Kanaán földére:

  Ûzzétek ki akkor a földnek minden lakosát a ti színetek elõl, és veszessétek el minden írott képeiket, és minden õ öntött bálványképeiket is elveszessétek, és minden magaslataikat rontsátok el!

  Ûzzétek ki a földnek [lakóit,] és lakozzatok abban; mert néktek adtam azt a földet, hogy bírjátok azt.

  Azt a földet pedig sorsvetés által vegyétek birtokotokba a ti nemzetségeitek szerint. A nagyobb számúnak nagyobbítsátok az õ örökségét, a kisebb számúnak kisebbítsd az õ örökségét. A hová a sors esik valaki számára, az legyen az övé. A ti atyáitoknak törzsei szerint vegyétek át birtokotokat.

  Ha pedig nem ûzitek ki annak a földnek lakosait a ti színetek elõl, akkor, a kiket meghagytok közülök, szálkákká lesznek a ti szemeitekben, és tövisekké a ti oldalaitokban, és ellenségeitek lesznek néktek a földön, a melyen lakoztok.

  És akkor a miképen gondoltam, hogy cselekszem azokkal, úgy cselekszem majd veletek.