| Chapter 11 |
1 | Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt szenvedjetek el engem is. |
2 | Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé. |
3 | Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak [és eltávolodnak] a Krisztus iránt való egyenességtől. |
4 | Mert hogyha az, a ki jő, más Jézust prédikál, a kit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, a mit nem vettetek, vagy más evangyéliomot, a mit be nem fogadtatok, szépen eltűrnétek. |
5 | Mert én azt gondolom, hogy semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál. |
6 | Ha pedig avatatlan [vagyok ]is a beszédben, de nem az ismeretben; sőt mindenben, mindenképen nyilvánvalókká lettünk előttetek. |
7 | Avagy vétkeztem-é, mikor magamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy ingyen hírdettem néktek az Isten evangyéliomát? |
8 | Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy néktek szolgáljak; és mikor nálatok voltam és szűkölködtem, nem voltam terhére senkinek. |
9 | Mert az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiak; és rajta voltam és rajta is leszek, hogy semmiben se legyek terhetekre. |
10 | Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a dicsekvéstől nem esem el Akhája vidékén. |
11 | Miért? Hogy nem szeretlek titeket? Tudja az Isten. |
12 | De a mit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresők elől; hogy a mivel dicsekesznek, olyanoknak találtassanak [abban], mint mi is. |
13 | Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat. |
14 | Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. |
15 | Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az ő cselekedeteik szerint lészen. |
16 | Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem. |
17 | A mit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével, |
18 | Mivelhogy sokan dicsekesznek test szerint, dicsekeszem én is. |
19 | Hisz okosak lévén, örömest eltűritek az eszteleneket. |
20 | Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket. |
21 | Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtelenek voltunk; de a miben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is. |
22 | Héberek ők? Én is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is. |
23 | Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, több vereség, több börtön, gyakorta való halálos [veszedelem] által. |
24 | A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján. |
25 | Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem; |
26 | Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt; |
27 | Fáradságban és nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bőjtölésben, hidegben és mezítelenségben. |
28 | Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek gondja. |
29 | Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék? |
30 | Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel dicsekszem. |
31 | Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom. |
32 | Damaskusban Aretás király helytartója őrzette a damaskusiak városát, akarván engem megfogni; |
33 | És az ablakon át, kosárban bocsátottak le a kőfalon, és megmenekültem kezei közül. |